Jogszabályok

Nemzetközi kitekintés

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, a továbbiakban: ICAO) 1944. december 7-én 52 tagállam által elfogadott Chicagoi Egyezmény aláírásával alakult meg, amelynek elsődleges célja a légiközlekedés biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele volt. Magyarország 1969-ben csatlakozott az Egyezményhez, amelyet hazánkban az 1971. évi 25. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Az Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény gondoskodik, tehát ennek a törvénynek a hatályba lépésétől az Egyezményben foglaltak, valamint az ICAO előírásai hazánkban is kötelezendően alkalmazandónak tekintendők.
Nemzetközi viszonylatban elsőként a Chicagoi Egyezmény rendelkezik a pilóta nélküli légijárművekről, amelynek 8. cikke kimondja, hogy minden olyan légijárművet, amely pilóta nélküli repülésre alkalmas, pilóta nélküli légijárműnek kell tekinteni és a cikk rendelkezik arról is, hogy a Szerződő Államok felett a pilóta nélküli légijárművek az államok egyedi engedélye alapján az engedélyben foglaltak betartásával repülhetnek. Az Egyezmény 37. cikke továbbá rendelkezik a Szerződő Államok együttműködési kötelezettségről, ezzel Magyarország kötelezettségeként is megjelenik a pilóta nélküli légijárművek szabályozása.

„Article 8. Pilotless aircraft
No aircraft capable of being flown without a pilot shall be flown without a pilot over the territory of a contracting State without special authorization by that State and in accordance with the terms of such authorization. Each contracting State undertakes to insure that the flight of such aircraft without a pilot in regions open to civil aircraft shall be so controlled as to obviate danger to civil aircraft.”

Az Európai Unió és a Tagállamok közötti légiközlekedés szabályozásával kapcsolatos hatáskörök megosztásáról jelenleg az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendeletének 2. melléklete rendelkezik. A melléklet értelmében a 150 kg alatti pilóta nélküli légijárművek szabályozása tagállami feladat, az ezt meghaladó súlyhatár felett az Európai Unió közös szabályai érvényesek.

Hazai jogszabályi háttér: a légiközlekedésről szóló törvény

A hazai jogszabályi háttér vizsgálatakor elsőként a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt érdemes tanulmányozni, mert jelenleg csak ez az egy jogszabályunk tartalmaz rendelkezéseket a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozóan. A törvény a pilóta nélküli légijárművek meghatározását a Chicagoi Egyezménynek, valamint az Európai Uniós irányelveknek megfelelően határozza meg, tehát minden olyan eszközt annak tekint, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy annak vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi. A törvény koncepciója, hogy ezeket az eszközöket kiveszi a hagyományos légijárművekre megállapított egyes szabályok alól. Ennek értelmében a pilóta nélküli légijárművekkel végzett repülések végrehajtásához nincs szükség a klasszikus értelemben vett szakszolgálati engedélyre, tevékenységi engedélyre, üzemben tartási engedélyre, az eszközök lajstromozására és bizonyos esetekben légialkalmassági és típusalkalmassági bizonyítványra sem. Emellett azonban felhatalmazást ad a közlekedési miniszter számára, hogy rendeletben határozza meg a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályokat.

A törvényben foglalt rendelkezések egyértelműen a felhasználóbarát szabályozás irányába mutatnak, hiszen a legutóbbi, 2016. december 31-étől hatályos légiközlekedésről szóló törvénymódosítás a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. kötelezettségei közé sorolja azt is, hogy a pilóta nélküli légijárművek felhasználóit támogató alkalmazást üzemeltessen. Az applikációval kapcsolatban itt kell megjegyezni, hogy bár a törvény kötelezi a HungaroControlt annak működtetésére, azonban ahhoz, hogy az érdemben alkalmazható legyen, szükséges a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó jogszabály megléte. Ez a rendelet azonban még nem jelent nem, így az alkalmazás jelenleg még nem elérhető.

A légiközlekedésről szóló törvény egyértelműen különbséget tesz a légijárművek sport-, valamint magáncélú és a kereskedelmi célú légiközlekedési tevékenyége között úgy, hogy az ellenérték fejében végzett repülések végrehajtásához tevékenységi engedélyre van szükség. A pilóta nélküli légijárművek esetében ezt az engedélyt a légiközlekedési hatóság eddig abban az esetben állította ki, ha a pilóta nélküli légijármű vezető nyilatkozott arról, hogy legalább 50 repült órával rendelkezik az adott pilóta nélküli légijármű típusra, azonban a hobbi célú repülések esetén erre az engedélyre nem volt szükség, így esetükben a szükséges tapasztalat meglétét sem jogszabály, sem a légiközlekedési hatóság nem követelte meg. 2016. december 31-től, a törvény legutóbbi módosítása úgy rendelkezik, hogy ez az engedély a pilóta nélküli légijárművekkel végzett légiközlekedési tevékenység esetén nem szükséges, a légi tevékenységi engedélyt a légiközlekedési hatóság felé tett bejelentési kötelezettség váltotta fel, amelyben már nem kell nyilatkozni arról, hogy az eszközt vezető személy megfelelő rutinnal és repülési tapasztalattal rendelkezik.

A tevékenység bejelentéséhez szükséges formanyomtatvány elérhető a letöltések menüpontban.

Érdemes megjegyezni, hogy több törvényi rendelkezés pillanatnyilag önmagukban nem értelmezhető, hiszen több pont is arra utal, hogy az adott szabályt a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén kell alkalmazni.

A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I.16.) Korm. rendelet

A Korm. rendelet 1. § (3a) bekezdése rendelkezik arról, hogy a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében eseti légteret kell kijelölni a pilóta nélküli légijárművel és a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülésekhez.

Az eseti légtér kijelölésével kapcsolatosan hasznos információk az eseti légtér menüpontban találhatók.

Copyright © Légtér.hu Kft.